2025-ben már a negyedik egymást követő évben esett vissza az Európai Unió vasúti áruszállítása, és Magyarország az uniós átlagnál is gyengébben teljesített. Az Eurostat vasúti adatoldala és a témát összefoglaló statisztikai háttéranyag szerint az uniós, árutonna-kilométerben mért forgalom 1,8%-kal csökkent: 375,1 milliárdról 368,2 milliárdra.
Németország maradt a legnagyobb szereplő123,5 milliárd árutonna-kilométerrel, ami 33,5%-os részesedést jelentett. Utána Lengyelország és Franciaország következett. A tagállami kép vegyes volt, de inkább lefelé húzott: 16 országban csökkent, és 8 országban nőtt a vasúti teherszállítás. A legnagyobb visszaesést Írországban, Lettországban és Észtországban mérték, miközben Görögország, Portugália és Franciaország a növekedők közé tartozott. Ha a lakosságszámra vetítjük az adatokat, akkor a legmagasabb értékeket Luxemburgban és Ausztriában kapjuk, a fuvarozás volumenét nagyban befolyásolja az ország lokációja is.
A vasúti árufuvarozás nagy mennyiségű áru hosszú távú szállítására alkalmas, és általában környezetkímélőbb, mint a közúti fuvarozás. Különösen előnyös nehéz, ömlesztett vagy nagy tömegű áruk szállításánál. A teherautós árufuvarozás ezzel szemben rugalmasabb, mert az áru közvetlenül a feladótól a címzettig szállítható. Rövidebb távolságokon gyakran gyorsabb és egyszerűbb megoldást jelent. Hátránya, hogy nagyobb lehet az üzemanyag-fogyasztása és a környezeti terhelése.
Magyarországon az átlagosnál nagyobb volt az esés
A KSH STADAT vasúti áruszállítási táblája szerint Magyarországon 39,99 millió tonna árut szállítottak vasúton 2025-ben, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény pedig 9,096 milliárd volt. Ez 2024-hez képest nagyjából 12,5%-os visszaesést jelentett mind a szállított árumennyiségben, mind a teljesítményben.
A hazai adatokból az is látszik, hogy a vasúti fuvarozás erősen nemzetközi jellegű: a teljesítmény közel kilenctizede a nemzetközi forgalomból származott, miközben a belföldi szegmens jóval kisebb maradt. A KSH fenntartható fejlődési indikátora és a Magyarország, 2025 című összefoglaló szerint 2025-ben a teljes áruszállítási teljesítmény 68%-a közúton, 19%-a vasúton valósult meg.
Magyarország így illeszkedik az uniós trendbe, de a visszaesés mértéke nálunk nagyobb volt: a vasút szerepe megmaradt, főként a nemzetközi fuvarokban, az áruszállításban viszont továbbra is a közút maradt a meghatározó.