Az EU-ban egyre többen tanulnak felnőttként
Az EU-ban 2025-ben többen kapcsolódtak be felnőttképzésbe, mint tíz éve, és Magyarország is javított, bár továbbra is az uniós átlag alatt maradt. Az Eurostat felnőttképzési mutatója és a kapcsolódó 2026-os SDG-monitoring jelentés szerint 2025-ben az EU 25–64 éves népességének 13,7%-a vett részt valamilyen formális vagy nem formális oktatásban, illetve képzésben az adatfelvételt megelőző négy hétben. Ez emelkedés a 2015-ös 10,1%-hoz képest. A növekedés csak 2020-ban tört meg, amikor a járvány miatti korlátozások átmenetileg visszavetették a részvételt.
Az országok között nagyok a különbségek. Az északi tagállamok állnak az élen: Svédországban 38,2%, Dániában 31,0%, Finnországban 28,1% volt ez az arány. A lista végén Görögország 5,2%-kal, Bulgária 6,1%-kal és Horvátország 6,5%-kal szerepelt. Az EU egészében a nők továbbra is aktívabbak a tanulásban, mint a férfiak: 2025-ben a nőknél 14,9%, a férfiaknál 12,4% volt ez az adat.
Az északi országok dominanciájának hátterében elsősorban az erős élethosszig tartó tanulási kultúra, a munkahelyi továbbképzések széles körű elterjedtsége és az állami támogatások állnak. Ezekben az országokban a képzések gyakran rugalmasan, munka mellett is elérhetők, miközben a munkáltatók is aktívan finanszírozzák a készségfejlesztést. Fontos ugyanakkor, hogy az Eurostat mutatója nemcsak az iskolarendszerű oktatást, hanem a rövid szakmai tanfolyamokat és munkahelyi tréningeket is beleszámítja.
Magyarország javított, de még átlag alatt van
A KSH 2025-ös fenntartható fejlődési indikátor-összefoglalója alapján Magyarországon 2025-ben a 25–64 évesek 10,6%-a vett részt oktatásban vagy képzésben az adatfelvételt megelőző négy hétben. Ez 3,1 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. A hazai adat a 2015-ös 7,1%-hoz képest magasabb, bár a KSH szerint az akkori módszertani változás miatt a korábbi évekkel való összehasonlítás korlátozott. Az előző évhez képest ugyanakkor 2025-ben 1,2 százalékpontos csökkenés történt.
Itthon is a nők vesznek részt nagyobb arányban a tanulásban, de a különbség kisebb, mint az EU-ban: 2025-ben a nők 11,1%-a, a férfiak 10,0%-a kapcsolódott be képzésbe. Magyarország így nem tartozik a leggyengébb tagállamok közé, de a felnőttképzés hazai elterjedtsége még nem éri el az uniós átlagos szintet.
Kik vesznek részt nagyobb eséllyel?
A részletesebb képet egy másik, 12 hónapos időablakkal dolgozó KSH STADAT-tábla adja. Ez az adat más módszertannal készült, ezért nem vethető össze közvetlenül az Eurostat négyhetes mutatójával. Arra viszont jól rávilágít, kik jutnak el nagyobb eséllyel valamilyen képzésbe.
A legfrissebb, 2022-re vonatkozó adatok szerint a 25–64 évesek 62,4%-a tanult valamilyen formában az előző 12 hónapban. A felsőfokú végzettségűek körében 74,5%, a legfeljebb alapfokú végzettségűeknél 42,3% volt ez az arány. A foglalkoztatottaknál 72,8%-ot, a munkanélkülieknél 20,7%-ot, a gazdaságilag nem aktívaknál 18,6%-ot mért a KSH. Életkor szerint is számottevő az eltérés: a 25–34 éveseknél 66,3%, az 55–64 éveseknél 50,6% szerepelt.
Az Eurostat szeptember 14-én közzétett adatai alapján az EU-ban lassan, de tartósan bővül a felnőttképzés. Magyarország is előrébb lépett az évtized közepéhez képest, a részletes KSH-adatokból viszont az látszik, hogy a tanulási lehetőségek főként a magasabban képzetteket és a munkában lévőket érik el. Vagyis a rendszer kevésbé jut el a sérülékenyebb csoportokhoz, ami a munkaerőpiaci alkalmazkodás szempontjából különösen fontos.