Az EU-ban 2026 első és második negyedéve között 3,1 millió 15–74 éves munkanélküli talált munkát. Az Eurostat munkaerőpiaci áramlásokról szóló háttéranyaga és módszertani leírása szerint ez az első negyedévi munkanélküliek 23,2%-át jelentette. A többség közben ugyanebben a helyzetben maradt: 7,0 millióan, vagyis 52,8% továbbra is munkanélküliek voltak, 3,2 millióan (24,0%) pedig kikerültek a munkaerőpiacról.
Sok a mozgás, lassabb az elhelyezkedés
Nemcsak az állást keresők helyzete változott. Az első negyedévben foglalkoztatottak közül 2,5 millióan (1,2%) lettek munkanélküliek a második negyedévre, további 4,8 millióan (2,3%) pedig inaktívvá váltak. Közben a munkaerőpiacon kívül lévők közül 4,2 millióan léptek be a foglalkoztatásba, 3,9 millióan pedig munkanélkülivé váltak.
Az EU-ban tehát folyamatos az átjárás a foglalkoztatás, a munkanélküliség és az inaktivitás között, de az állást keresők nagy része nem jut gyorsan munkához.
Magyarországon alacsonyabb a ráta az uniós átlagnál
Magyarországon a munkanélküliségi ráta kedvezőbb az EU-átlagnál, a tartós álláskeresés mégsem tűnt el. A KSH negyedéves STADAT-táblája szerint 2026 II. negyedévében a 15–74 évesek aktivitási aránya 68,3%, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 75,0%, a 15–74 évesek munkanélküliségi aránya 4,5% volt. A KSH uniós összehasonlító összefoglalója alapján 2026 júniusában a szezonálisan kiigazított magyar ráta szintén 4,5% volt, miközben az EU átlaga 6,0%; ezzel Magyarország a tagállamok között a 10. legalacsonyabb értéket érte el.
A részletesebb adatok már kevésbé kedvezőek. 2026 április és június között az álláskeresés átlagos időtartama 12,5 hónapra nőtt, a több mint egy éve munkát keresők aránya pedig 35,3%-ra emelkedett.
A KSH júliusi gyorstájékoztatója szerint 2026 május–júliusában a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 651 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,6%. A KSH Monitor szerint ebben az időszakban az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalék, vagyis a még munkába bevonható kör, 324 ezer főt tett ki.
A fő mutatók alapján a magyar munkaerőpiac kedvezőbb képet mutat az uniós átlagnál. A részletes számokból viszont az derül ki, hogy a tartós munkanélküliség továbbra sem oldódott meg: sokan hosszú hónapokig keresnek állást, mások pedig kikerülnek a munkaerőpiacról.