• EUR/HUF
  • USD/HUF
  • Bitcoin
  • S&P 500 ETF
  • NASDAQ 100 ETF
  • Russell 2000 ETF
  • Apple
  • Microsoft
  • Alphabet
  • Amazon
  • Nvidia
  • Meta
  • Tesla
Vissza
4 perc

Olajsokk és kamatemelés: retteg a piac

A TradingViewen megjelent Reuters-cikk szerint a befektetők idegesen várták az amerikai inflációs adatot, miután az EKB újra kamatot emelt, az olaj pedig 100 dollár fölé drágult. Azóta a friss termelői árstatisztika, a megugró kötvényhozamok és a Fed körüli bizonytalanság tovább erősítették a piaci feszültséget.

kamatolajinflációEKBFedhozamkötvényárindex

Olaj, infláció, kamatok: ezért feszült most a piac

A TradingView Reuters-hírcsatornáján szeptember 10-én megjelent összefoglaló szerint a globális piacokat egyszerre három tényező tartja feszültségben:

  1. a 100 dollár fölé emelkedő Brent olajár,
  2. a sokéves csúcsok közelében járó állampapírhozamok és
  3. az amerikai augusztusi inflációs adat.

A befektetők attól tartanak, hogy az energia újabb drágulása ismét erősíti az inflációt épp akkor, amikor a részvény-, kötvény- és devizapiacok már eleve érzékenyen reagálnak a kamatkilátásokra.

A Reuters összefoglalója azt is kiemelte, hogy az Európai Központi Bank újabb kamatemelése önmagában nem váltott ki nagy piaci mozgást. A piac nagyrészt számított a döntésre, ezért az euró és az európai részvénypiacok csak visszafogottan reagáltak. A figyelem inkább arra terelődött, mennyire utal Christine Lagarde további szigorításra, és mit jelez a szeptember 11-i amerikai inflációs adat a Fed szeptember 15–16-i ülése előtt.

A kötvénypiac már ekkor is különösen érzékeny volt. A német, francia és amerikai hozamok emelkedése arra utalt, hogy a befektetők egyre kevésbé bíznak a gyors és fájdalommentes inflációfékezésben.

Az EKB politikai dilemmája

Az EKB csütörtöki hivatalos közleménye megerősítette, hogy a betéti kamat szeptember 16-i hatállyal 2,50 %-ra, a fő refinanszírozási ráta 2,65 %-ra, a hitelkamat pedig 2,90 %-ra emelkedik. A jegybank friss előrejelzése szerint az euróövezeti infláció 2026-ban átlagosan 3,0 %, 2027-ben 2,5 %, 2028-ban pedig 2,1 % lehet, miközben a növekedés 2026-ban mindössze 0,9 %-ra lassulhat.

Ez az eurózóna kettős problémáját mutatja: a drága energia felfelé nyomja az inflációt, miközben a növekedés gyengül. Az EKB mozgástere ezért szűk, a szigorítás folytatódhat, de mindig az új adatokhoz igazítva.

Amerikából sem érkeztek megnyugtató jelek

Az Egyesült Államokban az augusztusi termelői árindex havi alapon 0,4 %-kal, éves összevetésben 5,4 %-kal emelkedett. Ez arra utal, hogy az energia drágulása már a vállalati költségekben is jól látszik.

A Reuters által követett piaci reakció alapján a Wall Street csütörtökön esett: az S&P500 0,58 %-kal, a Nasdaq100 1,08 százalékkal került lejjebb, miközben a 10 éves amerikai állampapír hozama 2023 óta nem látott szintek közelébe emelkedett. A piaci árazások ezek után nagyjából 70 %-os esélyt adtak egy szeptemberi Fed-kamatemelésnek, noha egy szerdai Reuters-felmérésben a közgazdászok többsége még mindig változatlan kamatot valószínűsített.

Most minden az amerikai inflációs adaton múlik

A következő nagy próba a szeptember 11-én, pénteken 8:30-kor keleti parti idő szerint érkező amerikai fogyasztói árindex. Ez lesz az utolsó igazán nagy inflációs adat a Fed döntése előtt, ezért most lényegében egy kérdésre figyel a piac: a nyári enyhülés után újra gyorsul-e az árnyomás.

Ha igen, tovább nőhet a kötvénypiaci feszültség, és erősödhetnek a kamatemelési várakozások. Ha nem, az részben tompíthatja a csütörtöki termelőiár-adat és az EKB újabb szigorításának hatását. A mostani helyzet így nem egyszerű napi piaci idegesség: azt mutatja meg, meddig maradhat velünk a magas kamatkörnyezet és a drága energia kettős nyomása. A következő napokban ebből elsősorban az amerikai inflációs adat és a kötvénypiaci reakció lesz a kulcs.

Kapcsolódó fogalmak