Az Európai Unióban 2025-ben a 18 éves és idősebb lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott voltaz Eurostat friss jelentése szerint. A felnőttek 16,3%-a volt elhízott (30 feletti BMI), további 35,4% pedig a túlsúlyos kategóriába (25-30 közötti BMI) tartozott.
A jelentés szerint a férfiak körében gyakoribb volt a túlsúly és az elhízás, mint a nőknél. A férfiak 17,4%-a számított elhízottnak, a nőknél ez az arány 15,3% volt. Még nagyobb különbség látszott a 25 és 30 közötti BMI-vel élők körében: a férfiaknál 41,9%, a nőknél 29,3% volt ez az arány.Az alultápláltság viszont inkább a nőket érintette: a nőknél 2,9%, a férfiaknál 1,0% volt az alacsony testtömegindex előfordulása.
Nagyok a különbségek az egyes országok között
Az uniós átlag mögött jelentős országonkénti eltérések húzódnak meg. Máltán mérték a legmagasabb elhízási arányt, ahol a felnőtt lakosság 26,6%-a volt elhízott. Utána Lettország következett 24,6%-kal, majd Finnország 23,2%-kal. A lista másik végén Olaszország állt 7,0%-kal, míg Görögországban 12,8%, Romániában pedig 12,9% volt az arány.
Az elhízás nemcsak táplálkozási kérdés, hanem szélesebb népegészségügyi probléma is. A most közzétett adatok alapján az EU-ban a testsúlyhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatok továbbra is nagyon sok embert érintenek, ami így közvetetten terheli az egészségügyi rendszert is.
Magyarország
Magyarországon a felnőttkori lakosság majdnem 21%-át érinti az elhízás. Itt is jelentős különbségeket találunk régiós adatokat vizsgálva: Budapesten és az agglomerációjában élők kevésbé szenvednek a túlsúlytól és az elhízástól - derül ki a KSH adataiból (előzetes adatok). Ha az elmúlt évek statisztikáit nézzük, akkor nem találhatunk számottevő átrendeződést a súlycsoportok között: A túlsúlyos kategóriába tartozott 2009-ben a felnőttkori lakosság 34,2%-a, míg 2025-ben az az érték már 36,7%-ra nőtt, 3%-os emelkedés figyelhető meg ugyanebben az időintervallumban az elhízott csoportban.
Magyarország 2011-ben vezette be a köznyelvben „chips-adóként” ismert népegészségügyi termékadót (NETA), ez akkor jelentősen csökkentette rövid távon az adó alá vont termékek forgalmát. A hosszabb távú kép azonban kevésbé kedvező. Egy 2023-ban publikált, 2006–2018 közötti magyar háztartási adatokat vizsgáló tanulmány szerint csak néhány termékcsoportnál jelentkezett rövid távú fogyasztáscsökkenés, és tartósan lényegében csak az üdítőitalok vásárlása mutatott csökkenő trendet. A szerzők szerint a NETA összességében nem csökkentette egyértelműen az egészségtelen élelmiszerek vásárlásának hosszú távú trendjét. Sajnos arra nincs elég információ, hogy az egészségügyi helyzetre milyen rövid és hosszú távú hatással volt a rendelkezés.