Frankfurt és Budapest ellenkező irányba halad
Az eurózóna és Magyarország monetáris politikája most látványosan szétválik. Isabel Schnabel, az EKB igazgatósági tagja egy Reuters-beszámoló szerint augusztus 26-án azt üzente: a jelenlegi kamatszint mellett sem biztos, hogy az infláció visszatér a 2 százalékos célhoz, ezért újabb szigorításra lehet szükség. Ezt erősítette meg egy másik Reuters-értesülés is, amely szerint a döntéshozók a szeptember 9–10-i ülésen a 25 bázispontos emelés felé hajlanak. A háttérben most nem recessziós pánik, hanem a makacs infláció és a meglepően ellenálló gazdaság áll. A Eurostat szerint az euróövezeti infláció júliusban 2,9 százalékra nőtt, és ennek az energia adta a legnagyobb lökést. Közben a második negyedéves GDP 0,4 százalékkal bővült. Az EKB júliusban még változatlanul hagyta a kamatokat, a betéti ráta 2,25 százalék, de Frankfurtban egyre kevésbé tűnik úgy, hogy végleg elmúlt a szigorítás korszaka.
Miért fontos ez nekünk?
Augusztus 25-én az MNB 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot. Ez már a harmadik nyári, 25 bázispontos vágás volt a júniusi és júliusi lépés után. A jegybank azt is jelezte, hogy a folytatásról a szeptemberi Inflációs jelentés alapján dönt, amelyet a menetrend szerint szeptember 22-én tárgyal a Monetáris Tanács. Ez a magyar olvasónak azért fontos, mert szűkülhet a kamatkülönbözet az euró és a forint között. Leegyszerűsítve: kisebb lehet az a hozamelőny, ami a befektetőket a forinteszközök felé tereli.
Mit érezhet ebből a magyar háztartás?
A forint érzékenyebbé válhat, ami később az importált infláción keresztül jelenhet meg az árakban. A megtakarítások és hitelek oldalán lassulhat a kamatcsökkenés: ha Frankfurt emel, a hazai bankok és a kötvénypiac is óvatosabban árazhat. A vállalatoknál pedig drágább euróforrás és magasabb hozamkörnyezet jöhet, ami késleltetheti az olcsóbb finanszírozási formák megjelenését.
Nem véletlen, hogy hazai elemzők is óvatosabb hangot ütnek meg. Az [MBH szakemberei szerint az augusztusi vágás után akár több hónapos kivárás is jöhet, az Indexnek nyilatkozó Árokszállási Zoltán pedig szintén hosszabb szünetet tart elképzelhetőnek az MNB részéről. A szeptember így nemcsak Frankfurtban, hanem Budapesten is fordulópont lehet.