Éjszakai mentőakció Phillip Islanden
Éjjelente ideiglenes karámokba terelik a vadon élő és a partra érkező törpepingvineket Phillip Islanden, majd gyors egészségügyi ellenőrzés után beoltják őket madárinfluenza ellen. A The Guardian riportja szerint már több mint ezer madár kapta meg az első dózist, és a program méretét tekintve ez lehet a világ eddigi legnagyobb, vadon élő madarakra irányuló oltási akciója. A művelet azért működhet, mert ezek a pingvinek nagy megbízhatósággal ugyanarra a partra és ugyanahhoz az üreghez térnek vissza minden este. A Phillip Island Nature Parks híradása szerint a program augusztusban és szeptemberben zajlik, a kijelölt madarak 21–28 nappal az első oltás után emlékeztetőt is kapnak. Legfeljebb 5 000 pingvin beoltására adtak engedélyt a hatóságok a Penguin Parade környékén, valamint további legfeljebb 800 példányéra St Kildában. Phillip Island teljes állománya a The Guardian beszámolója alapján nagyjából 40 000 madárból áll, vagyis most az állomány legjobban elérhető, gazdaságilag is kulcsfontosságú része kap védelmet.
Miért sürgős?
Ausztráliában 2026 júniusában mutatták ki először vad tengeri madarakban a H5N1, 2.3.4.4b clade-hoz tartozó vírust, július végére pedig a helyi terjedés tényét is megerősítették a vadmadár-populációban. A szövetségi mezőgazdasági tárca, a DAFF kampányoldala szerint 2026. augusztus 23-án délutánig már 309 pozitív mintát regisztráltak a vadon élő állatok között. Fertőzést baromfiban vagy az agrártermelési rendszerben másutt továbbra sem mutattak ki, így a közvetlen élelmiszerpiaci sokk egyelőre elmaradt, a járványvédelmi költségek és a megfigyelés terhei viszont már most nőnek.
A kockázat egyre nagyobb. A dél-ausztráliai PIRSA augusztus 23-i közlése szerint Beachportnál azonosították az első ausztráliai emlős-esetet is, egy hosszúorrú medvefókában, és ugyanebben a frissítésben szerepelt egy kenguru-szigeti törpepingvin pozitív mintája is. Tasmániában a Natural Resources and Environment Tasmania augusztus 20-i közleménye arról számolt be, hogy King Islanden 28 elhullott törpepingvint és három bóbitás csért találtak; a minták vizsgálata akkor még folyamatban volt. Jó hír viszont, hogy az Australian CDC továbbra is alacsonynak minősíti az emberi kockázatot Ausztráliában.
Természetvédelem és üzlet egyszerre
Phillip Islanden a pingvinek az ökoturizmus alapját is jelentik. A Phillip Island Nature Parks szerint a Penguin Parade évente több mint 700 000 látogatót vonz, az idegenforgalmi bevételek révén pedig kutatást, oktatást és természetvédelmi programokat finanszíroznak. Egy 2025 végi hivatalos közlés szerint a teljes rendszer több mint 600 millió ausztrál dollár közvetlen és közvetett költést támogat Viktóriában, valamint mintegy 2 600 munkahelyhez kapcsolódik hozzá. Egy súlyos járvány ezért egyszerre veszélyezteti a biodiverzitást, a turisztikából származó bevételt és a természetvédelmi programok pénzügyi alapját.
Az oltás nem csodaszer
Az Arthur Rylah Institute jelentése szerint egy hathetes fertőzési hullám a Phillip Island-i állomány 20–40%-át is elpusztíthatja, ami 8 000–16 000 madár elvesztését jelentené. Ugyanez a jelentés arra figyelmeztetett, hogy ha az oltási program csak a vírus megjelenése után indul, akkor már késő lehet: a két dózisra épülő védelem kialakulása ugyanis akár 10 hetet is igénybe vehet. A Nature Parks közlése ugyanakkor korábbi kutatásokra hivatkozva biztató immunválaszt és hosszú távú mellékhatások hiányát említi, a WOAH iránymutatása pedig rögzíti, hogy a vadmadarak oltása megfelelő felügyelet mellett hatékony kiegészítő eszköz lehet. Az ausztrál program így nem végső megoldás, inkább időnyerés egy nagyobb ökológiai és üzleti kár mérséklésére.