Fontos dolgok derültek ki a hitelkamatokról

Nem minden hitelintézet reagál ugyanúgy a jegybanki kamatváltozásokra. Az EKB tanulmánya szerint sokat számít, milyen a finanszírozási szerkezete egy euróövezeti banknak. Azok az intézmények, amelyek inkább rövid lejáratú pénzpiaci forrásokra támaszkodnak, gyorsabban és nagyobb mértékben építik be a kamatlépéseket a vállalati hitelek áraiba. A kötvénykibocsátásra nagyobb arányban építő bankok ezzel szemben lassabban és kisebb mértékben reagálnak, mert finanszírozási költségeik nem képesek együtt mozdulni ilyen gyorsan a rövid távú kamatokkal. A számszerű tanulság különösen fontos: az EKB 3274. számú munkaanyaga szerint az új vállalati hitelek kamataiba a jegybanki változás körülbelül 40 százaléka azonnal, mintegy 80 százaléka pedig három hónap alatt épül be. A betéti kamatok lassabban igazodnak. Amikor a hosszabb lejáratú források magas aránya a fix kamatozású hitelek nagyobb súlyával jár együtt, még lassabb a kamatátadás tempója, vagyis a bankok finanszírozása és hiteloldali szerkezete együtt alakítja, milyen gyorsan hat a monetáris politika a hitelárak alakulására. A szerzők szerint emiatt a gazdasági hatás a valóságban gyakran visszafogottabban és később jelenik meg annál, mint amit a teljes és azonnali kamatátadással számoló modellek feltételeznek.