Minden eddiginél súlyosabb ebolajárvány pusztít Kongóban
Az AP augusztus 17-i beszámolója szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén tomboló Ebola-járvány augusztus közepére majdnem ötezer regisztrált esetnél és 2 325 halálesetnél járt. A halottak száma ezzel már meghaladta az ország 2018–2020-as nagy járványáét. Van, hogy egyetlen nap alatt több mint 100 új esetet és 33 új halálesetet jelentenek. A WHO szerint a mostani fertőzési hullám akár a 2014–2016-os nyugat-afrikai Ebola-válság léptékét is megközelítheti, amely több mint 11 ezer ember életét követelte. Ez a válság korántsem csupán egészségügyi probléma. A gócpontnak számító Ituriban a hiányos közösségi tájékoztatás, a lázadó csoportok fenyegetései, a rossz úthálózat, az egészségügyi dolgozók sztrájkjai és a dezinformáció egyszerre lassítja a védekezést. Sok fertőzöttet csak akkor érnek el a helyi egészségügyi csapatok, amikor a fertőzési lánc már messze túlmutat a megfigyelt kontaktokon.
Németországban és Franciaországban is azonosítottak eseteket
A hivatalos helyzetkép is meredek romlást jelez. A WHO augusztus 1-i jelentése még 3 605 megerősített esetről és 1 587 halálesetről szólt, július 30-i adatok alapján. A járvány addig 49 egészségügyi körzetre és öt tartományra terjedt ki, miközben már Németországban és Franciaországban is azonosítottak importált eseteket. A mostani hullámot a ritka Bundibugyo-vírus hajtja, amely ellen jelenleg nincs jóváhagyott vakcina vagy célzott kezelés. A legnagyobb gond, hogy túl sok eset marad rejtve. A WHO afrikai regionális igazgatója július közepén arról beszélt, hogy az új esetek több mint 80%-át a már ismert kontaktlistákon kívül találják meg, és a halálesetek nagyjából kétharmada nem izolált esetekhez, hanem közösségekhez kötődik. Közben ami a kezelőkapacitásokat illeti, a kórházi ágyak száma 800-nál is nagyobbra nőtt, a laborok száma 1-ről 16-ra emelkedett, és több mint 21 ezer közösségi munkást képeztek ki a védekezésre. A WHO–Africa CDC közös, június és november közé időzített választerve 518 millió dollárból gazdálkodhat a tervek szerint, de a finanszírozási hiány még így is meghaladja a 400 millió dollárt.
Felállt a régiós válságstáb is
Közben augusztus 14-én Bangui-ban a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, Dél-Szudán és Uganda képviselői egyeztetteka határok menti riasztási rendszerekről, a belépési pontok ellenőrzéséről és az információmegosztásról. A WHO továbbra sem javasol általános utazási vagy kereskedelmi korlátozásokat, helyette célzott szűrést, gyors diagnózist és a helyi ellátás támogatását sürgeti.
Halmozottan hátrányos helyzetben vannak a nők
A gazdasági kockázat azonban már most jelentős. Az UNDP június 29-i gyorsértékelése szerint a válság 985 ezerrel növelheti a szegénységben élők számát, és akár 3,6 milliárd dolláros veszteséget okozhat az afrikai gazdaságoknak, ha a regionális és globális zavarok elmélyülnek. Még a legvisszafogottabb forgatókönyvek is 1 milliárd dollárt meghaladó kongói GDP-veszteséggel és 55 ezer munkahely eltűnésével számolnak.
A gond az, hogy a járvány miatt fennakadások várhatók a kereskedelemben, korlátozások léphetnek hatályba a határokon, ami szállítási késésekhez vezethet, a fogyasztói bizalom csökken és az informális piacok forgalma is lassul. Ezek a hatások különösen súlyosan érinthetik a nőket, akik nagy számban vesznek részt a határ menti informális kereskedelembenés jellemzően az egészségügyi ellátórendszer frontvonalában is ők küzdenek. A következő hetek tétje így már nemcsak az, hogy sikerül-e megfékezni a fertőzést, hanem a teljes régió gazdasági stabilitása.