A nyugdíj ügye az első munkaszerződésnél kezdődik. Pályakezdőként az egyik legfontosabb kérdés az, hogy valóban be van-e jelentve az ember, és megjelennek-e a járulékai a nyilvántartásban, azaz a munkáltatója befizette-e a közterheket utána.
Könnyedén ellenőrizhető
Magyarországon a Magyar Államkincstár társadalombiztosítási egyéni számlája 2013. január 1-től mutatja a járulékadatokat. Itt akár havonta ellenőrizhető, melyik jogviszony szerepel, mikor kezdődött, és meddig tartott. A belépéshez Ügyfélkapu+ vagy DÁP szükséges; a korábbi belépési lehetőségek 2025. január 16-tól megszűntek. Ha valami hiányzik, ún. nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás indítható, a külföldi szolgálati időre vonatkozóan külön űrlappal. Nemcsak közvetlenül nyugdíjba vonulás előtt hasznos azonban ránézni az adatokra. Különösen fontos:
1. az első munkahely után,
2. egyszerűsített vagy atipikus foglalkoztatásnál,
3. névváltozáskor,
4. gyermekvállalás után, munkába visszatérve,
5. minden külföldi munkavállalás előtt és után.
Ha külföldön dolgozol, az iratok különösen fontosak
Külföldi munkavállalás esetén fontos tisztázni:
1. Hol vagy biztosított?
Az uniós főszabály szerint abban az országban, ahol ténylegesen dolgozol. Ezt a Your Europe tájékoztatója és a munkáltatói kötelezettségekről szóló oldal is rögzíti.
2. Milyen iratokra van szükség?
Ideiglenes kiküldetésnél az A1 igazolás megléte kulcsfontosságú. Ha valaki más országban él, mint ahol dolgozik, az ún. S1 is szükséges lehet az egészségügyi jogosultság rendezéséhez.3. Hol kell igényelni a nyugdíjat a végén?
Ha valaki több EU-országban dolgozott, a nyugdíjigényt jellemzően ott kell beadni, ahol él vagy ahol utoljára dolgozott. Minden ország maga állapítja meg a nála töltött időre vonatkozó nyugdíjösszeget, majd ezekből egy P1 összefoglaló készül. A zökkenőmentes nyugdíjügyintézéshez mindenképpen megőrzendő iratok közé tartozik:
1. a külföldi biztosítási szám,
2. a munkaszerződés,
3. a foglalkoztatói igazolások,
4. a bérpapírok,
5. a névváltoztatási iratok,
6. a tanulmányokat és a gyermeknevelési ellátásokat igazoló okmányok.
A Magyar Államkincstár tájékoztatója szerint az EGT-országok hivatalos nyelvein kiállított iratokat a magyar nyugdíj megállapításához általában nem kell lefordíttatni.
A nőknek nagyon oda kell figyelni: a szolgálati és a jogosultsági idő nem ugyanaz
Fontos tudni azt is, hogy a nők kedvezményes öregségi nyugdíjánaknak megállapításakor a szolgálati és a jogosultsági idő nem ugyanaz. A jogosultsági idő szűkebb kategória. A gyermekhez kapcsolódó ellátások közül több, például a CSED, a GYED, a GYES és a GYET, beleszámíthat, de nem minden, szolgálati időként elfogadható idő lesz automatikusan jogosultsági idő is. A nappali felsőfokú tanulmányoknál a dátumra is figyelni kell: a Kincstár tájékoztatása szerint az 1997. december 31. után nappali képzésben a felsőoktatásban töltött idő ma már nem számít automatikusan szolgálati időnek, csak külön megállapodással válhat azzá.
Sokan második lábat is építenek
Az adminisztratív ellenőrzés után jön a másik kérdés: lesz-e saját tartalékunk az állami nyugdíj mellé. Az MNB szerint az önkéntes nyugdíjelőtakarékosság három tipikus formája Magyarországon az önkéntes nyugdíjpénztár, a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás. Ezek között költségben, rugalmasságban és a szükséges befektetési tudásban is nagy különbség lehet. Ezért nem elég csak elindítani valamit, ezt is rendszeresen ellenőrizni és szükség esetén módosítani kell, ugyanúgy, mint a szolgálati időt.
A legbiztosabb stratégia mindenesetre húsz és ötven évesen is az, ha az állami nyilvántartásban rendben vannak az éveink, és mellette saját tartalékot is képzünk.