A fizetés értékét nem a bérpapír határozza meg
Egy átlagos havi nettó fizetésből 2005-ben nagyjából 680 liter tej és 397 liter 95-ös benzin jött ki. 2025-re ugyanez már hozzávetőleg 1150 liter tejre és 821 liter benzinre volt elég. A félbarna kenyérnél kevésbé egyenes az ív: 590 kiló után 2015-ben 715 kiló, 2025-ben 634 kiló lett volna elérhető. A számítás a KSH éves átlagáras táblájára és a nettó átlagkereseti idősorra épül.
Majdnem ötszörösére nőtt a nettónk
A KSH szerint a nettó átlagkereset 2005-ben 103 149 forint volt, 2015-ben 162 391 forint, 2025-ben pedig 486 801 forint. Ez nominálisan közel 4,7-szeres emelkedés húsz év alatt.
Az árak közben szintén emelkedtek, ezért a bérpapír önmagában keveset mond. 2005 és 2015 között a nettó bér nagyjából 57%-kal nőtt, miközben az árak kb. 45%-kal emelkedtek, így visszafogott ütemben ugyan, de valamelyest javult az életszínvonalunk – vagy a vásárlóerőnk legalábbis mindenképp. 2015 és 2025 között csaknem megháromszorozódott a nettó átlagfizetés, az árak pedig nagyjából 73%-kal mentek fel, vagyis ebben az időszakban a vásárlóerő is látványosabban nőtt. A felzárkózás persze nem volt folyamatos: a KSH szerint a nettó reálkereseti index 2007-ben, 2009-ben, 2012-ben és 2023-ban is visszaesett.
Mennyiben került a tej, a kenyér és a benzin?
A KSH szerint 2005 és 2025 között a liter 1,5%-os tej ára 151 forintról 421-re, a félbarna kenyéré 175-ről 768-ra, a 95-ös benziné 260-ról 593-ra, a mogyorós tejcsokoládéé 226-ról 677 forintra nőtt. A drágulás tehát igen különböző mértékű az egyes termékeknél.
A 2005-ös nettó átlagfizetésből 680 liter tej, 590 kiló félbarna kenyér és 397 liter benzin jött volna ki. Tíz évvel később 760 liter tejre, 715 kiló kenyérre és 454 liter benzinre futotta, 2025-ben pedig 1150 liter tejre, 634 kiló kenyérre és 821 liter benzinre. A bérek tehát összességében többet érnek, csak nem minden terméknél ugyanannyival.
Lakhatási költségeink nőttek az égig
A budapesti közlekedés ára jóval lassabban nőtt, mint a fizetések: a BKV 2005-ös beszámolója szerint a 30 napos bérlet 6250 forint volt, a BKK 2014-es díjcsökkentése 9500 forintra vitte le a havibérletet, a jelenlegi hivatalos ár pedig 8950 forint. Ami a lakhatást illeti, ott sokkal rosszabb a kép. A KSH 2018-as lakbérfelmérése 115 ezer forintos budapesti átlagos havi lakbért mért, és jelezte, hogy a 2015-ben beköltözők kb. 40%-kal kevesebbet fizettek, mint a 2018-asok. A KSH 2024-es területi évkönyve pedig már 254 ezer forintos átlagos budapesti havi kínálati lakbérről számol be. A két adat nem ugyanazt méri, mégis ugyanarra utal: a budapesti lakhatás sokat drágult. 2005-re vonatkozóan nem találtunk ilyen hivatalos, az elmúlt évekkel összevethető budapesti átlagot, de korabeli piaci beszámolók szerint a magyar bérlők jellemzően 50–80 ezer forintos lakásokat kerestek, az átlagos díj pedig 1000–1500 forint/négyzetméter körül mozgott (24.hu, TEOL).
Összességében tehát ma jóval magasabb a magyar átlagfizetés reálértéke, mint 20 éve volt, de ez nem minden kiadási kategóriában érződik egyformán. A tömegközlekedés díja kevésbé szaladt el, a lakhatás és több alapélelmiszer viszont a béremelkedés jelentős részét elvitte.
Módszertani megjegyzés
Az adatok összevetésekor fontos megjegyezni, hogy a KSH 2019-től a munkáltatók teljes körére tért át, és a nettó kereset számítása is változott, ezért az idősorok ilyen széles intervallumban csak komoly fenntartásokkal vethetők össze. Az áruknál pedig fontos megjegyezni, hogy az egyes termékek kiszerelése és minősége is módosult az évek során.