2025-ben először termelt több áramot a szél- és napenergia Németországban, mint a fosszilis források. A bne IntelliNews és a Yale E360 összegzése szerint a két technológia együtt 225 terawattórát adott, míg a fosszilis források 217 terawattórát. Ez 44 százalékos részesedést jelentett a szélnek és napnak, míg a fossziliseknek 43 százalékot. Az alapadatok az Energy Institute Statistical Review of World Energy adatbázisából származnak.
Miért fontos ez?
Németország ezt nem könnyű helyzetből érte el. Az ország 2023. április 15-én megszüntette az atomenergia kereskedelmi célú villamosenergia-termelését, a berlini kormány pedig idén ismét megerősítette, hogy nem készül visszatérni az atomenergiához. A teljes energiarendszernek így egyre inkább a szélre, a napra és rugalmas kapacitásokra kell épülnie.
A 44 százalék azonban csak a szél és nap együttes aránya. A teljes megújuló kör még ennél is magasabb: a német környezetvédelmi hivatal szerint a megújulók részesedése a bruttó villamosenergia-fogyasztásban 55 százalék volt 2025-ben. A törvényi cél 2030-ra továbbra is legalább 80 százalék, és Németország jó úton halad efelé: idén az első fél évben a megújulók aránya már 57 százalékra emelkedett.
Mi kellett a rekordhoz?
A fordulat mögött egy hosszú beruházási hullám áll. A Bundesnetzagentur adatai szerint 2025-ben csaknem 21 gigawattal bővült a német megújuló kapacitás. Ebből 16,4 gigawatt új napenergia, 4,6 gigawatt pedig újonnan kiépült szárazföldi szélenergia kapacitás volt. Az év végére a telepített naperőművi kapacitás 117 gigawattra, a szárazföldi szélkapacitás 68,1 gigawattra nőtt.
Legalább ennyire fontos, mi minden készül még. 2025-ben ugyanis közel 20,8 gigawattnyi új szárazföldi szélkapacitás kiépítését engedélyezték. Ez már a következő évek várható folyamatait jelzi. 2030-ig a piacnak egyszerre kell tovább bővítenie a termelést, a hálózatot és növelni az energiatárolási képességeket.
Mi jön még?
A termelési rekordnak közvetlen befektetési következményei is vannak. Minél nagyobb a hazai szél- és napenergia súlya ugyanis, annál kisebb a villamosenergia-rendszer közvetlen kitettsége az importált tüzelőanyagoknak. Az árkockázat ettől nem tűnik el, csak átalakul: a hangsúly egyre inkább a hálózati torlódásokra, a rugalmasságra, a tárolásra és a kiegyenlítő kapacitások működésére helyeződik át.
A júliusban elfogadott új szabályozás 2026-tól összesen 12 gigawattnyi új kapacitás és tároló kiépítésére hirdeti meg a tendereket. Az új erőműveknek hidrogénnel való üzemelésre alkalmasnak kell lenniük, és legkésőbb 2045-re klímasemlegesen kell működniük. A cél egyértelmű: a következő beruházási hullámnak a napelemek és a szélturbinák mellett a tárolásról, a tartalékok szabályozhatóságáról, a hálózati digitalizációról és a hidrogén-infrastruktúra kiépítéséről is kell szólnia.
Vége a fosszilis korszaknak?
A rekord mindazonáltal nem jelenti a fosszilis korszak azonnali végét. A német menetrend továbbra is legkésőbb 2038-ig számol a szénalapú áramtermelés leépítésével. A piaci folyamatok több területen is gyorsabbak azonban, a 2028-as célok eléréséhez például már nem is volt szükség új tilalmak bevezetésére, mert a kapacitások anélkül is épp eléggé visszaestek.