Magyarországon a KSH szerint 2026 májusában a nettó átlagkereset 535 900 forint, a nettó kereset mediánja pedig 436 200 forint volt. Ez azt jelenti, hogy havi 100 ezer forint pluszbevétel az átlagkereset közel 20 %-a, a mediánnak pedig majdnem a negyede.
200 ezer forint pedig az átlagbér több mint 37%-a, a mediánnak közel fele. Vagyis egy második bevételi láb sok családban a törlesztő, a megtakarítás vagy egy váratlan kiadás fedezete lehet.
A több lábon állás ma már nem számít kuriózumnak. A BLS júniusi adatai szerint például az Egyesült Államokban 8,406 millió embernek, azaz a társadalom több mint 5%-ának volt több állása. Az Upwork nemrégiben közzétett kutatása szerint a szellemi tudásmunkások 38%-a már szabadúszóként is dolgozik, egy évvel korábban még csak 28% volt ez az arány. Az AI térhódítása is gyorsítja az átrendeződést: szintén az Upwork februári jelentése szerint az AI-hoz közvetlenül kötődő készségek iránti kereslet 109%-kal nőtt egy év alatt, miközben a cégek továbbra is hajlandóak pluszban fizetni a kreativitásért, az innovációt támogató ötletekért és a jó szakmai ítélőképességért. A könnyen automatizálható feladatok elvégzése egyre kevesebbe kerül, az AI + emberi döntés csomag pedig egyre többet ér. A SpaceX-nél már Elon Musk is mérnököket és más szakembereket toboroz az AI-infrastruktúra fejlesztéséhez.

A túlóra nem reális forgatókönyv

"Mondj igent, és fektess bele pluszmunkát akár hétvégén is!” Ismét a viták kereszttüzébe került ez a típusú karriertanács, miután idén nyáron a Fortune-nak Paul Griggs, a PwC amerikai vezére arról beszélt: a kíváncsiság és a láthatatlan pluszmunka gyorsíthatja az előrelépést. Ez szakmai szempontból természetesen akceptálható érvelés, személyes pénzügyi B-tervnek viszont édeskevés. A főállásban eltöltött túlórák ugyanis csak akkor minősülnek valódi tartaléknak, ha azt fizetik is, a tudatosan felépített mellékjövedelmek előnye pedig éppen az, hogy nem ugyanattól a munkáltatótól függenek.

Állj több lábon!

Lássunk egy listát, mik lehetnek valódi, pénzügyi többlábon állást biztosító mellékállások:
Szabadúszó projektmunkák: Egy fordító, grafikus, webfejlesztő vagy pénzügyi adminisztrátor már 4–6 kisebb megbízással megszerezhet havi 100–200 ezer forint pluszbevételt havonta. Ez persze nem passzív jövedelem, hanem heti 8–15 óra pluszmunka eredménye.
AI-val támogatott mikroszolgáltatások: Jegyzőkönyv-összefoglalás, hírlevél-vázlatok írása, termékleírások vagy rövid videók szerkesztése, javítása esetén 6–8 visszatérő ügyfél hozhat hasonló összeget. Az érték itt az ellenőrzés képességében és a szakmai minőség biztosításában rejlik.
Tartalomgyártás: Könnyű belépni erre a piacra, cserébe a felfutás is lassabb. Mindenesetre ami a perspektívákat illeti: az IAB szerint a tartalomkészítőkre fordított hirdetési költés Amerikában 2026-ban elérheti a 44 milliárd dollárt. A Reuters Institute szerint a jól működő modell képviselői több lábon állnak: nekik a reklám, a szponzorációs együttműködések, a fizetett promóciók és az előfizetések együtt adnak megfelelő bevételt. Aki Magyarországon tartalomkészítőként havi 100–150 ezer forintot szeretne keresni, annak első körben egy olyan közönségre van szüksége, amelynek felépítése minimum néhány hónapot vesz igénybe.
Dropshipping: Egy olyan webshop működtetésére épülő üzleti modell, amelyben az eladó nem tart saját készletet, hanem a vásárló rendelése után a beszállító közvetlenül a vevőnek küldi ki a terméket. Mellékállásban úgy érdemes elindítani, hogy az ember kiválaszt egy piaci rést és 1–5 olyan terméket, amelyekre szerinte van valós kereslet. Ezután szert kell tenni egy megbízható, lehetőleg EU-s beszállítóra, majd létrehozol egy webshopot, ami professzionális termékoldalakon keresztül és jó minőségű képekkel mutatja be az adott árucikkeket. A vásárlók megszerzéséhez főként TikTok-, Instagram- és Facebook-tartalmakkal, illetve fizetett hirdetésekkel lehet kísérletezni, és folyamatosan mérni kell, melyik reklám mennyi profitot termel. A tényleges havi kereset nagyon változó: egy kezdő mellékállású webshop akár hónapokig veszteséges lehet, míg egy jól működő termékkel és hatékony marketinggel havi néhány százezer forint profit, később akár 500 ezer–1 millió forint is elérhető lehet, de erre természetesen nincs garancia.
Legnagyobb előnye, hogy kevés kezdő tőkével és akár napi 1–2 óra ráfordítással is elindítható, viszont a sikerhez jó termékválasztás, megbízható beszállító, erős marketing és pontos pénzügyi/adózási terv kell.

A lakáskiadás is hoz legalább havi 150 ezret

A kvázi passzív jövedelmek inkább a már meglévő vagyonból, mintsem a mellékállásokból táplálkoznak. A KSH–ingatlan.com lakbérindex szerint Budapesten júniusban ismét emelkedtek a bérleti díjak; az olcsóbb kerületekben is 210–220 ezer forint körüli medián lakbérek látszanak, a drágább városrészekben pedig jóval magasabb összegek. Egy tehermentes, kiadható lakás valóban tud havi 150–200 ezer forint körüli nettó pluszbevételt termelni, ha nincs rajta túl nagy hitel, esetleg nagyon hosszú üresjárat, és a felújítási költségeket is reálisan tervezzük.
A mellékes pénzkereset sokaknál ma már biztonsági háló, nem hobbi – ettől még könnyen vezethet ahhoz az érzéshez, hogy az ember sosem kapcsolhat ki igazán.