Magyarországon 2026 első negyedévében 66 113 betöltetlen álláshely volt, miközben a KSH júniusi gyorsjelentése szerint június végén 211 ezer regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván. A két adat együtt arra utal, hogy a gond nem pusztán létszámhiány: a munkaerő sokszor nem ott, nem azzal a tudással és nem mindig azért a bérért érhető el, ahol a kereslet megjelenik.
Szellemi és fizikai munkakörökből is hiányoznak
A KSH éves üresálláshely-statisztikája alapján 2025-ben a legtöbb betöltetlen hely a felsőfokú képzettségek önálló alkalmazását igénylő foglalkozások területén volt (17 786). Ezt az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások (12 825), a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások (12 673) és a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (8 789) követték. A kép tehát vegyes: a munkaerőhiány egyszerre jelenik meg a fehér- és a kékgalléros munkakörökben.
Az EURES tavalyi összefoglalója szerint továbbra is különösen sok szakembernek lenne helye az építőipari szakmákban, a személyi szolgáltatások területén, valamint a szállításhoz és a feldolgozóiparhoz kapcsolódó segédmunkákban. Az OECD szerint Magyarországon 3,6 orvos és 5,5 nővér jut ezer lakosra, mindkettő az OECD-átlag alatt van. Az Európai Bizottság 2026-os országjelentése szerint tanárhiány is van, és főleg vidéken és a hátrányos helyzetű iskolákban jelentős.
Mennyit keresnek a hiányszakmákban dolgozók?
A béradatok is érzékeltetik, hogy a különböző szintű végzettségekhez mennyire eltérő fizetések társulnak. A KSH foglalkozási bérsora szerint 2025-ben egy szakorvos bruttó 2 109 502, a szoftverfejlesztő 1 364 606, a szakápoló 774 595, a hegesztő 616 250, a víz-, gáz-, fűtésszerelő 558 143, a nehézteherautó-sofőr 451 171, a szakács pedig 446 982 forintot keresett átlagosan havonta. A pedagógusoknál a KSH adata 2024-re 703 223 forintos átlagos bruttó keresetet mutatott.
A Hays Salary Guide 2026 szerint a cégek 91%-a tapasztalt készséghiányt az elmúlt egy évben - legyen szó a digitális, technikai skillekről vagy akár alapvető munkavégzési kompetenciákról. Pedig egy 1–3 éves tapasztalattal rendelkező gyártómérnök jellemzően 750–900 ezer, egy senior automatizálási mérnök 1,1–1,6 millió, egy mérés- és irányítástechnikai mérnök 1,3–1,8 millió, egy elektromos technikus pedig 600–900 ezer forintos havi bruttó sávban mozoghat a hazai mérnöki és HR-piacon legfontosabbnak számító toborzócégek, kiemelten a Hays Hungary Salary Guide éves iparági jelentései, a Profession Bériránytű és a Fizetesek.hu adatai szerint.
Tartós szerkezeti probléma, EU-s szinten is
Jelenleg nincs egyetlen hivatalos adat arra nézve, hogy pontosan hány szakember hiányzik az országból; a legjobb közelítést vélhetően a betöltetlen álláshelyek száma adja, vagyis ahol nem embereket, csak üres pozíciókat látunk. A KSH adatai alapján 2025-ben átlagosan 67 110 üres álláshelyre kerestek szakembert, 2024-ben 69 284, a 2018-as csúcson pedig 83 510 volt ugyanez az adat. A közlekedésben, az építőiparban, az egészségügyben, a vendéglátásban és az ipari szakmákban tehát évek óta fennáll a hiány.
Az EU-ban a betöltetlen álláshelyek rátája az Eurostat szerint 2026 első negyedévében 2,1% volt. Az ELA/EURES 2025-ös jelentése arra jutott, hogy a hiányok egyre inkább strukturálisak, főleg az egészségügyben, a szakmunkák területén és a gépkezelők között. Az uniós szintű, tehát közös hiányszakmalistán jelenleg szintén szerepelnek a szoftverfejlesztők, szakácsok, villanyszerelők, víz-, gáz-, fűtésszerelők, hegesztők és kamionsofőrök. A számok együtt azt jelzik, hogy sem Magyarországon, sem az EU-ban nem átmeneti probléma a munkaerőszűke, a kereslet és a kínálat között tartós az eltérés.