• EUR/HUF
  • USD/HUF
  • Bitcoin
  • S&P 500 ETF
  • NASDAQ 100 ETF
  • Russell 2000 ETF
  • Apple
  • Microsoft
  • Alphabet
  • Amazon
  • Nvidia
  • Meta
  • Tesla
Vissza
5 perc Frissítve: 2026. augusztus 12. 10:46

Milliókat égetnek el évente a dohányosok

A dohányzás Magyarországon egyszerre pénzügyi és népegészségügyi teher. Napi fél, egy vagy másfél doboz cigaretta néhány év alatt egy autó árát, vagy a beugrót viszi el a lakásvásárláshoz, miközben a tüdőrák és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata meredeken nő.

dohányzáscigarettaegészségügytüdőrákhalálozáslakásautókockázat

A cigaretta ára először a trafikban szembeötlő, később a családi költségvetésben, a halálozási adatokban és az egészségügyi számlákban is. A KSH adatai alapján egy 20 szálas Sopianae átlagára 2024-ben 2190 forint volt. Ez éves szinten nagyjából 400 ezer forint fél doboznál, 799 ezer forint egy doboznál és közel 1,2 millió forint másfél doboznál.

Mennyi pénz ég el?

A napi egy doboz könnyen olyan megszokott kiadássá válhat, mint a kenyérvásárlás, pedig tíz év alatt 8 millió forint, másfél doboznál pedig már 12 millió forint lesz belőle. Ennyiből a KSH–Használtautó.hu közös statisztikája szerint már simán kijönne egy átlagos, 5,5 millió forintos használt autó ára: fél doboz mellett 13,8 év, egy doboznál 6,9 év, másfél doboznál 4,6 év alatt gyűlne össze ennyi pénz az autóra, ha nem cigarettára menne.
Lakást ugyan gyorsan akkor sem vehetnénk, ha hipp-hopp leszoknánk, az önerőt viszont röpke egy évtized alatt így is össze tudnánk rakni. A KSH lakásár-statisztikája szerint 2025-ben egy használt lakás átlagosan 41,6 millió forintba került; ennek 20%-os önereje 8,32 millió forint. Ez az összeg napi egy doboznál valamivel több mint 10 év, másfél doboznál kevesebb mint 7 év alatt gyűlne össze.
Egy éven át megtartóztatva magunkat a napi egy dobozból hat hónapig lakhatnánk egy 50–60 négyzetméteres lakásban, tekintettel arra, hogy a KSH adatai szerint a havi átlagos bérleti díj 2024-ben 133 110 forint volt.

Mit jelent az egészségünkre nézve?

A WHO összefoglalója szerint a dohányzás szinte minden szervet károsít, a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi betegségek, valamint a daganatok egyik fő kockázati tényezője. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) adatai alapján, amely az Egyesült Államok szövetségi egészségügyi hivatala, és fő célja a közegészségvédelem, valamint a fertőző és nem fertőző betegségek terjedésének megakadályozása, a dohányzók esetében 2–4-szeresére nő a koszorúér-betegség és a stroke kockázata, a tüdőráké pedig nagyjából 25-szörösére a nemdohányzókhoz képest. A leszokás hozta előnyök szerencsére gyorsan megjelennek. A WHO szerint egy év füstmentesség után a koszorúér-betegség kockázata körülbelül a felére csökken, 10 év után pedig a tüdőrák miatti halálozás kockázata nagyjából fele a továbbra is dohányzókhoz képest.
Magyarországon ez különösen sokat számít. A KSH szerint 2024-ben 127 470 haláleset történt; ebből 60 305 keringési betegségek, 31 994 daganatok miatt, vagyis a halálesetek 47,3%-át az egyik, 25,1%-át a másik csoport adta. A WHO magyarországi adatai alapján a 30 éveseknek 22,1% az esélye arra, hogy 70 éves koruk előtt szív- és érrendszeri betegség, rák, cukorbetegség vagy krónikus légzőszervi betegség miatt halnak meg. Ez népességszintű mutató, mégis riasztó. Az EU Country Cancer Profile 2025 azt is jelzi, hogy a magyar tüdőrák-halálozás 2021-ben 78 fő volt százezer lakosra, ami akkor a legmagasabb érték volt az EU-ban.

A számlát nemcsak a dohányosok fizetik

A KSH 2025-ös egészségmagatartás-felmérése szerint a lakosság 24%-a dohányzott, közülük 21% naponta. A különbségek élesek maradtak, ami a végzettséget és a munkaerőpiaci helyzetet illeti: a munkanélküliek 41%-a, az alapfokú végzettségűek 36%-a dohányzik naponta. S bár valamelyest javult a helyzet az elmúlt években, az OECD 2025-ös áttekintése szerint a magyar napi dohányzási arány továbbra is jóval az OECD-átlag felett van.
Ez egy eleve szűk kapacitású rendszert terhel. Magyarországon szintén az OECD-jelentése alapján 3,6 orvos és 5,5 ápoló jut ezer lakosra, az OECD-átlag 3,9, illetve 9,2; a diagnosztikai kapacitás 18 CT/MRI/PET-berendezés egymillió lakosra, az átlag 51. Miközben az Európai Bizottság országjelentése szerint az egy főre jutó egészségügyi kiadás az EU legalacsonyabbjai közé tartozik, és 2015 óta alig történik az infrastruktúra fejlesztésére, karbantartására irányuló beruházás. A végső költség tehát korántsem csak egyéni. Egy egészségbiztosítási becslés már 2009-ben 174,6 milliárd forintra tette a dohányzás okozta egészségkárok kezelését és az ahhoz kapcsolódó, a táppénzes napok nyomán keletkező kiadást. A Tobacco Atlas 2025-ös országprofilja pedig 1,72 ezer milliárd forintos éves teljes, a dohányzással összefüggő kiadást becsül Magyarországrabeleszámítva a közvetlen egészségügyi kiadásokat, a kieső termelékenységet és a korai halálozás gazdasági árát.