Az UniCredit és a Commerzbank ügye több egy felvásárlásnál: arról szól, létrejöhet-e egy új erőközpont az európai bankpiacon. Andrea Orcel, az UniCredit vezérigazgatója a CNBC július 23-i interjújában azt mondta, hogy ha megérkeznek a felügyeleti és versenyjogi engedélyek, a csoport már 2026 negyedik negyedévében tényleges kontrollt szerezhet a Commerzbank felett. A bank július 8-án közölte, hogy 47,59 százalékos részesedése és 49,65 százalékos szavazati aránya van német riválisban. Ugyanezen a napon rekordnegyedévről számolt be: a második negyedéves profit 2,9 milliárd euró, az első féléves 6,37 milliárd euró volt, és az idei eredménycélt is megemelték. Semmi sem dőlt el még azonban. A Commerzbank vezetése májusban hivatalosan is leszögezte, hogy szerintük az ajánlat nem tükrözi megfelelően a bank értékét, és az önálló stratégia többet érhet.
Mire megy a rekordnyereség?
Az UniCredit példája azt mutatja, hogy a profitból nemcsak osztalék és részvény-visszavásárlás történhet, hanem növekedni is lehet általa. A Reuters összefoglalója szerint a bank 15 százalékos megtérülést vár a Commerzbank-befektetéstől, ezért visszavonta a korábban tervezett 4,75 milliárd eurós részvény-visszavásárlásra irányuló szándékát. Magyarul: a menedzsment pillanatnyilag nagyobb értéket lát egy felvásárlásban, mint a saját részvények megvételében.
A hivatalos eredményközlés szerint ehhez az erős pénzügyi háttér is adott. A második negyedéves bevétel 6,5 milliárd euró volt, az első félévi RoTE, vagyis a tőke megtérülése 23,7 százalék, a költség/bevétel arány 34 százalék, az egyik legfontosabb tőkemutató, a CET1-ráta pedig 14,3 százalék. A díj- és biztosítási bevételek két számjeggyel nőttek, miközben az egész éves nettó profitcél 11 milliárd euró fölé, integrációs költségek nélkül körülbelül 11,5 milliárd euróra emelkedett.
Brüsszel is a nagyobb bankok felé mozdul
Az időzítés sem véletlen. Az Európai Bizottság július 17-i közleménye szerint az EU célja egy integráltabb, hatékonyabb és versenyképesebb bankszektor kiépítése. Egy Reuters-beszámoló alapján Brüsszel a politikai beavatkozások visszaszorítására és a határon átnyúló bankolás akadályainak lebontására készül, mert az európai bankok mérete elmarad az amerikai riválisokétól. Az UniCredit–Commerzbank ügy tehát próbatétel: sikeresen megvalósítható-e Európában egy politikailag érzékeny, határon átnyúló bankfelvásárlás?
Miért fontos ez Magyarországnak?
Az UniCreditnek Magyarországon is van leánybankja, és a csoport idén tavasszal kilenc közép- és kelet-európai piacon indított új prémiumszolgáltatási modellt, köztük Magyarországon is. Ha a Commerzbank feletti kontroll megszületik, az nem jelent automatikusan olcsóbb hitelt a hazai cégeknek, de erősítheti a csoport szerepét a régiós vállalati hitelezésben, a külkereskedelmi finanszírozásban és a nagyobb, határon átnyúló finanszírozásokban.
Ehhez a hitelminősítők reakciója is sokat számít majd. A Moody’sról szóló közlemény szerint a hitelminősítő felülvizsgálja majd az UniCredit önálló hitelprofilját, és kontrollszerzés esetén a baa2 besorolás baa1-re javulhat. A Fitch szintén azt jelezte, hogy a sikeres tranzakció a jelenleginél egy fokkal magasabb minősítést hozhat . Ennek gyakorlati jelentősége egyszerű: a jobb minősítés általában olcsóbb forrásbevonást, tehát versenyelőnyt hoz. A következő hónapokban ezért három kérdést érdemes figyelni: megérkeznek-e az engedélyek, kitart-e a Commerzbank ellenállása, és valóban javítja-e az ügylet az UniCredit pozícióját Európában.